A Magyar Tudományos Akadémia Középiskolai Alumni Programjának keretében tavasszal több híres tudós is ellátogatott intézményünkbe, hogy egy-egy előadás keretében mutassa be gimnazistáink számára a tudomány világának szépségét és lenyűgözőségét. 2022. máj. 11-én 10 órakor dr Raátz Judit főiskolai docens, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, valamint a Mai Magyar Nyelvi tanszék oktatója volt a vendégünk.
Dr Raátz Judit több kutatási területen is biztonsággal mozog, a leíró nyelvészettől a kommunikációtan át a retorikáig, miközben a diákok leginkább a tankönyvek fedőlapjáról ismerhetik a nevét. Ezúttal a tanárnő a szívéhez legközelebb eső témát, a névtant választotta ki előadása témájául. A névtan szó – köszönhetően Slíz Mariann korábbi előadásának – ismerősen csengett a diákok számára, hiszen márciusban már megismerkedhettünk az alapokkal. Akkor a Teleki-Wattay Művészeti Iskola Hangversenytermében tartott rendhagyó órán a névadás történetével foglalkoztunk. Abban a negyvenöt percben lehetőségünk volt áttekinteni a témát az ősi magyar kortól egészen napjainkig. Megtudtuk, hogy míg annak idején az ártó szellemek elkerülése érdekében gyakran adták a csecsemőnek a „Nemvaló, Mavagy” neveket, manapság már szigorú szabályok szerint választható új keresztnév a gyermekek számára.
Raátz tanárnő innen folytatta a névtanos ismeretek átadását. Slíz Mariannal egyeztetve pontosan tudta, hogy meddig jutottunk, így ő az említett mai névadási szabályokkal, illetve a névadás során figyelembe veendő szempontokkal foglalkozott az előadásán, amit szintén a Teleki-Wattay Művészeti Iskola Hangversenytermében tartott meg. Negyvenöt perces óráján megismerkedhettünk a legfrissebb statisztikai adatokkal, megtudtuk, hogy modern névadásunk milyen forrásokból táplálkozik, és tisztáztuk a legalapvetőbb kikötéseket a névválasztásnál. Érdekesség megtanultuk például, hogy hazánkban a nők női nevet, a férfiak pedig férfinevet viselnek, nincs olyan változat, amely mindkét nem esetében elfogadható lenne. Ugyancsak figyelemreméltó adat, hogy a tavalyi, hatszázhatvan névváltoztatási kérelemből csupán száztíz ment át a névellenőrző bizottság rostáján. A tanárnő előadásából kitűnt, hogy bár a nevek folyamatosan változnak, a hagyományok őrzése is állandó elemnek tűnik a névtörténetben. Ez utóbbi vonás főleg a fiúneveknél domináns.
A diákok igazán élvezték az előadást, különösen hálásak voltak a tanárnő által bemutatott konkrét példákért. Emlékezetes pillanat volt, amikor kiderült, hogy Herceg keresztnév is adható Magyarországon, de csupán akkor, ha a szülők egy bizonyos kisebbséghez tartoznak, és hogy bizony olyan is akadt tavaly, aki gyermekének a Pandémia nevet szerette volna adni, ám ezt a kérését az engedélyező bizottság elutasította.
Nagyon szépen köszönjük mind a Magyar Tudományos Akadémiának, mind a tanárnőnek a lehetőséget! Általa kicsit kézzelfoghatóbbá és mindenképp sokkal élvezhetőbbé vált tanulóink számára az egyébként száraznak és kifejezetten nehéznek tartott nyelvészet.
