A Sashegyi Sándor Ált. Iskola hetedik évfolyama egy nagyszerű kirándulás keretében Erdélybe látogatott el június 4-8. között. A fő úti célunk Hargita megye volt, de emellett alkalmunk nyílt megismerkedni a nagyváradi székesegyházzal is. A gyerekek az utazást megelőző hetekben előkészítő órákon vettek részt, amelyeken a látnivalók történelmével, népességével, föld- és néprajzával foglalkoztak. Szállásunk a festői szépségű Szentegyházán és Balavásáron volt.

Az első napot a só vidéken töltöttük. Jártunk Szovátán és körbe sétáltuk a Medve-tavat. Megtanultuk a tó keletkezésének okát és idejét és az is kiderült, hogy miért egy medvéről kapta a nevét. Sétáltunk a só szorosban, ahol még a pocsolyának is sós íze van. Ezután a mélyben találtuk magunkat a hatalmas sóbányák gyönyörű termeiben. A szállásunk felé Korondon álltunk meg, hogy az út menti árusok portékáival megajándékozzuk magunkat.

Másnap a méltán gyönyörű Székelyvarságra vezetett utunk, ahol a fátyol vízesés alatt készítettünk fotókat, megismerkedtünk a zsindelykészítéssel és ellátogattunk egy 200 éves vízi malomba is. A helyi iskolások tánc-csoportja néptánc bemutatóval kedveskedett nekünk. Tiszteletünket tettük Orbán Balázs sírjánál és belekóstoltunk a borvízkút szénsavas vizébe is.

A Madarasi-Hargitára már traktoron indultunk el, majd gyalog fejeztük be túránkat az 1801 méteres csúcsra. Szalagot tűztünk és elénekeltük a himnuszt a kopjafák között.

A nap végén, Székelyudvarhelyen sétáltunk és megnéztük a szoborparkot.

Az utolsó napon Segesvárra látogattunk el, ahol megtapasztaltuk, hogy az iskolába vezető diáklépcső 178 foka bizony embert próbáló. Hazafelé még egy utolsó fotószünetet tartottunk a Királyhágón visszatekintve az elmúlt napok varázslatos helyszínjeire.

Makár Gábor, testnevelő