A pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola és Gimnázium beszámolója a Határtalanul! program (2022. május) keretében megvalósult utazásról:
2022 májusában a hetedikes évfolyammal Erdélyt jártuk 5 napon keresztül. Nagyon sok helyre eljutottunk, a megtett több, mint 1800 km során. Az utat megelőzően az évfolyamnak előkészítő órát tartottunk, illetve földrajz és történelem órákon szintén készültünk előzetes tudás átadásával.
Első erdélyi napunk egy rövid megállóval indult: a Király-hágó területén léptünk be Erdély kapuján. Majd Bánffyhunyadon a 13. századi református templomot ismertük meg helyi vezetőnk bemutatásával. Délután értünk Kolozsvárra, ahol a városban sétálva a főbb látnivalókat ismertük meg. Főleg Mátyás király szobra és szülőháza tett mély benyomást a gyerekekre. Szállásunk Nagyenyeden volt.
A második napunk igazán mozgalmasan zajlott. A reggelt egy nagyon szép, izgalmas helyen kezdtük, a Tordai hasadékot jártuk végig. Libasorban (és kapaszkodva) menve a sziklák szélén, nézve a gyönyörű kilátást a mészkő szirtekre, átmenve függő hidakon, igazán nagy élményt jelentett. Ez csak fokozódott, amikor a Tordai sóbányában jártunk, mely Erdély leghíresebb látványossága, illetve Európában is egyedülálló hely. Délután Korondon volt nézelődési és vásárlási lehetőségünk a helyi fazekas termékek, egyéb portékák között. Este érkeztünk a szállásunkra Farkaslakára, ahol 2 éjjelt töltöttünk el.
Harmadik napon folytatódtak az élmények a Békás-szoros végig járásával, és természetesen a Gyilkos-tó sem maradt ki, mely helyszín szintén különleges Erdélyben. Ezután Güdüc település környékén vehettünk részt egy igazi természetközeli falatozáson. Erdő szélén, a medveleshez közel helyi, házi finomságokat kaptunk, a gyerekek nagy örömére. Ezt a napot Székelyudvarhelyen zártuk, ahol a várost magunk bejárhattuk, és megemlékezést is tartottunk a Nemzeti szoborpark területén. Különleges élményt adott a gyermekeknek, hogy olyan városban jártunk, ahol a magyarság 95%-os arányú.
A negyedik napon újra útra keltünk csomagokkal, hiszen szállásunk máshol volt. Délelőtt folyamán Székelykeresztúron ellátogattunk „Petőfi sírjához” és a „Petőfi körtefához”, az ezekhez kötődő legendákat elevenítettük fel, verseket szavaltunk. Megnéztük azt a házat is, ahol híres költőnk az eltűnése előtti utolsó éjszakáját töltötte. Fehéregyháza határában tisztelegtünk Ispánkútnál, Petőfi Sándor feltételezett elestének helyén felállított Petőfi-emlékműnél. Letettük iskolánk koszorúját is. Ezután Segesvárra érkeztünk, mely színes, izgalmas város és világörökségi oltalom alatt is áll. Városnézésünk során a szász építészet emlékeivel találkoztunk. Aznapi utolsó állomásunk Nagyszeben volt. Ez a gyönyörű város az óriási főterével mindenki emlékeiben megmaradt főleg, hogy megálltunk a híres „Hazugok hídján” is. Estefelé Dévára érkeztünk, és az utolsó szálláshelyet elfoglaltuk. Este a helyi gyerekekkel közös focimeccsre is sor került.
Utolsó napunk Déván indult. Látogatást tettünk a Szent Ferenc Alapítványnál, ahol szegény sorsú gyermekeket nevelnek családi körülmények között, Böjte Csaba vezetésével. Az iskolánkban összegyűjtött adományunkat átadtuk és nagy figyelemmel, csöndben és elgondolkozva hallgattuk a helyi kislányt, aki elmesélte életét, körülményeit. Déva után Vajdahunyadra érkeztünk a „Várak királyához”, a Hunyadi-Bethlen kastélyhoz. Az impozáns várkastély látványa méltó volt erdélyi utunk befejezéséhez.
Ez az utazás mindenkinek maradandó élményt jelentett. Visszanézve a fotókat, megbeszéltük benyomásainkat és megállapítottuk, hogy milyen sokat jelent, mennyire más érzés olyan helyen járni, amiről eddig csak hallottunk, illetve tanultunk.
Patai Orsolya, osztályfőnök 7.b
