Október 19-én délelőtt a humán tudományoké volt a főszerep a Sashegyi Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban. Földváry Kinga, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense másodszor látogatott el hozzánk. Tavaly Shakespeare művészete kapcsán beszélt az irodalom adaptációs lehetőségeiről, idén pedig a populáris kultúra témájában nyűgözte le diákjainkat és tanárainkat az MTA középiskolai Alumni programjának köszönhetően. Az előadásnak ezúttal is a TWMI hangversenyterme adott otthont.

A téma számos kérdést vet fel. Földváry tanárnő először azzal foglalkozott, hogy vajon a népszerű kultúra felhasználói be merik-e vallani, hogy ennek a színes, folyton változó és izgalmas anyagnak fogyasztói, hiszen teljesen társaságfüggő, hogy az adott körben épp „menő” vagy pont „ciki” a populáris kultúra egy-egy szegmensének kedvelése. Ugyanakkor az sem definiálható pontosan, hogy mit értünk kultúra alatt, és vajon hogyan különíthető el ennek népszerű változata a magasabb szintű válfajtól? A határvonal nem húzható meg élesen, sőt sokféleképpen kerülnek át alkotók az egyik kategóriából a másikba. Az viszont kijelenthető, hogy bizonyos szempontok alapján szemlélve a két változatot kirajzolódnak különbségek. A magas kultúrára jellemző igényes és művészi kidolgozás biztos, hogy több jelentésréteget hordoz, szemben a populáris kultúra könnyed, egyszerűségél, amely legfőbb ismérve, hogy elvarázsol, élményt nyújt. A kutatások megállapították, hogy ez a kultúra műfajokban gondolkodik, közérthető, képes tömegeket megszólítani, kortárs vágyaknak és félelmeknek ad hangot, kedveli az ismétléses variációkat (akár a sorozatokat), és szívesen adaptál ismert témákat, történeteket. Mindez biztosítja számára, hogy valóban többen forduljanak hozzá egy adott korban. Amennyiben sikerül ezen céljait értékálló módon elérnie, vagyis későbbi korokban is népszerűnek bizonyul, befogadja a kánon, és maga is részesévé válik a magas kultúrának. Persze, lehet, hogy addig el kell viselnie néhány pejoratív megjegyzést. Különösen érdekes volt a fanfiction gondolatával való játék ezen a rendhagyó órán, ami egyszerre hozhatja játékba akár Lokit, a Marvel univerzumból, illetve a Disney jól ismert hókirálynőjét, Elzát egy közös történetben.

Az előadás egyik fő kérdésének bizonyult, hogy vajon létezhet-e olyan tudományterület, amely ezzel a témával foglalkozik. Földváry tanárnő valójában már a kérdés feltételekor választ is adott, hiszen tudományos igénnyel beszélt szűk egy órában a popkultúráról. A tény, hogy sokakat foglalkoztat ez a világ szintén indokolja a megfelelő szintű vizsgálatot. köszönjük, hogy egy picit beleláthattunk ebbe a munkába!

Idén az MTA Középiskolai Alumni programjának első alkalmán dr Ronkay Ferenc, a BME és a Nyíregyházi Egyetem oktatója tartott előadást 2023.10.13-án iskolánk gimnáziumi osztályai számára. Témája címéül a Polimerek és hulladékgazdálkodás szavakat választotta. Bevallom őszintén, a polimer kifejezés használata első hallásra meglehetősen ijesztőnek tűnt, hiszen kémiai tematikát sugallt, amit kevesen értenek akadémiai szinten – számomra ez a tárgy már a gimnáziumban is nehéznek tűnt.

A tanár úr hamar megnyugtatta a hallgatóságot, hogy érthető és gyakorlatias előadást fog tartani. Tartotta a szavát, hiszen rögtön egy interaktív kérdéssel indított, amikor letesztelte, hogy a jelenlévők közül kik kapcsolnak pozitív, és kik negatív érzéseket a műanyag főnévhez. Utóbbiak elsöprő többséget alkottak. A szerencsétlen megítélést popzenei példákkal is igazolta az előadó, aki egyben felhívta a figyelmet az anyag nagyszerűségére is. Megtudhattuk, hogy a közhiedelemmel ellentétben csupán 39%-át használják csomagolásra, a többit hosszabb távon aknázza ki az emberiség. Az is fontos, hogy a sokat szidott PET-palack – ami valóban nagy veszélyt jelent a tengerek, óceánok élővilágára – 450 éves, rendkívül ijesztő lebomlási ideje csupán extrapoláció – kikövetkeztetett adat, tehát korántsem biztos. Az azonban 100%, hogy jelenléte a természetben kifejezetten káros, tehát tennünk kell ellene!

A szelektív gyűjtés a megelőzést segíti, a már kijutott hulladékot pedig újra össze kell szedni. Döbbenetes képeket láthattunk arról, a Pet-palackokból álló szemétmennyiségről, amit természetes vizeink ringatnak. Az előadás során annak is utánajártunk, hogy mi készülhet a begyűjtött műanyagból. A tanár úr nem csak beszélt a lehetőségekről, de be is mutatta azok egy részét, a csomagolási termékeken túl, kezünkbe foghattuk az újrahasznosított pántolószalagot éppúgy, mint a partvist. Azt is megtudhattuk, hogy a feldolgozott „szemét” nem csupán rosszabb, de akár jobb minőségű anyagot is eredményezhet. Ennek demonstrálására egy televízió készülék hátsó borítóját hozta el nekünk Dr Ronkay.

A negyvenöt perces előadás során mindannyian megtanultuk, hogy a műanyagot nem elsősorban száműznünk kell az életünkből, hanem meg kell tanulnunk azt felelősséggel használni. Ennek első lépése, hogy megértsük, a műanyag nem az eldobható szinonimája!