Tanévünk utolsó MTA által támogatott Alumni előadását egy női tudós, a „Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium” TERMÉSZETI munkaközösség vezetője, fizika tanára, a neveléstudomány doktora (fizika-informatika szakos tanár) Dr. Jarosievitz Beáta tartotta. A különleges tanórának március 20-án ismét a Zeneiskola hangversenyterme adott otthont, ahol valamennyi középiskolás diákunk részt vehetett.

A tanárnő a CERN létrejöttéről és működéséről beszélt a Sashegyi Gimnázium tanulóinak. Elmondta, hogy az 1949-ben megfogalmazódó gondolat, miszerint a fizikusoknak szükségük van egy olyan európai központra, ahol összefogva, együtt dolgozhatnak az emberiség jövője érdekében 1952-ben öltött testet, amikor Genfben megnyitotta kapuit a ma ismert intézmény. Az alapítótagok között az Oppenheimer című film kapcsán a diákok által is ismert Bohr és Heisenberg is ott volt. Hazánk 1992-ben csatlakozott a kutatók csoportjához, amivel óriási lehetőség nyílt meg a magyar szellemi tőke előtt.

A történeti bevezető után az előadó rátért arra a kérdésre, ami mindenkit foglalkoztat, csak valahogy senki sem meri megkérdezni, nehogy tanulatlannak tűnjön: hogy mit is csinálnak tulajdonképpen a tudósok a CERN-ben? Elmesélte, hogy egy különleges technikának köszönhetően a központban képesek arra, hogy elektromosság segítségével először lineáris gyorsítással növeljék a protonok sebességét, majd egy proton szinkrotron körpályán tovább fokozzák azt, hogy egy 7 km-es körben keringetve még jobban felgyorsuljanak a részecskék, amiket végül 4 nyalábra osztva a 27 km hosszúságú szupravezetős hadronütköztetőbe terelnek, ahol az egymásnak ütköző nyalábok a lehető legnagyobb energiaszintet érik el miközben különböző detektorok vizsgálják, a folyamat hatását. Elképesztő, hogy mindez a föld alatt zajlik, a Mont Blanc közelében, és a felszínen járók talán nem is sejtik, milyen csoda történik a lábuk alatt.

De mire is jó ez a részecskegyorsító, amit olyan aprólékos gonddal építettek, tartanak karban és fejlesztenek a tudósok? Ennek segítségével sikerült például igazolni a Nobel-díjas Higgs feltevését a bozonok létezéséről, és a cél újabb részecskék beazonosítása. S hogy mindebből hogyan profitál az emberiség? A világ megértése szempontjából alapvető fontosságú, hogy felfedezzük annak legelemibb alkotóelemeit, a fizika lehet a megoldás számos, ma még megoldatlan orvosi kérdésre is, s ahogy Stephen Hawkins mondta: „Ha valaki tudja, miként működik az univerzum, akkor bizonyos értelemben uralja az egész mindenséget.”