Idén az MTA Középiskolai Alumni programjának első alkalmán dr Ronkay Ferenc, a BME és a Nyíregyházi Egyetem oktatója tartott előadást 2023.10.13-án iskolánk gimnáziumi osztályai számára. Témája címéül a Polimerek és hulladékgazdálkodás szavakat választotta. Bevallom őszintén, a polimer kifejezés használata első hallásra meglehetősen ijesztőnek tűnt, hiszen kémiai tematikát sugallt, amit kevesen értenek akadémiai szinten – számomra ez a tárgy már a gimnáziumban is nehéznek tűnt.

A tanár úr hamar megnyugtatta a hallgatóságot, hogy érthető és gyakorlatias előadást fog tartani. Tartotta a szavát, hiszen rögtön egy interaktív kérdéssel indított, amikor letesztelte, hogy a jelenlévők közül kik kapcsolnak pozitív, és kik negatív érzéseket a műanyag főnévhez. Utóbbiak elsöprő többséget alkottak. A szerencsétlen megítélést popzenei példákkal is igazolta az előadó, aki egyben felhívta a figyelmet az anyag nagyszerűségére is. Megtudhattuk, hogy a közhiedelemmel ellentétben csupán 39%-át használják csomagolásra, a többit hosszabb távon aknázza ki az emberiség. Az is fontos, hogy a sokat szidott PET-palack – ami valóban nagy veszélyt jelent a tengerek, óceánok élővilágára – 450 éves, rendkívül ijesztő lebomlási ideje csupán extrapoláció – kikövetkeztetett adat, tehát korántsem biztos. Az azonban 100%, hogy jelenléte a természetben kifejezetten káros, tehát tennünk kell ellene!

A szelektív gyűjtés a megelőzést segíti, a már kijutott hulladékot pedig újra össze kell szedni. Döbbenetes képeket láthattunk arról, a Pet-palackokból álló szemétmennyiségről, amit természetes vizeink ringatnak. Az előadás során annak is utánajártunk, hogy mi készülhet a begyűjtött műanyagból. A tanár úr nem csak beszélt a lehetőségekről, de be is mutatta azok egy részét, a csomagolási termékeken túl, kezünkbe foghattuk az újrahasznosított pántolószalagot éppúgy, mint a partvist. Azt is megtudhattuk, hogy a feldolgozott „szemét” nem csupán rosszabb, de akár jobb minőségű anyagot is eredményezhet. Ennek demonstrálására egy televízió készülék hátsó borítóját hozta el nekünk Dr Ronkay.

A negyvenöt perces előadás során mindannyian megtanultuk, hogy a műanyagot nem elsősorban száműznünk kell az életünkből, hanem meg kell tanulnunk azt felelősséggel használni. Ennek első lépése, hogy megértsük, a műanyag nem az eldobható szinonimája!

A Magyar Tudományos Akadémia Középiskolai Alumni Programjának hála, idén tavasszal több tudóst is köszönthettünk intézményünk falai között. Nem is olyan régen Dr Prószéky Gábor informatikus nyelvész látogatott el hozzánk, aki a számítógépek nyelvre, kommunikációra tanításának témájával már előkészítette a talajt az eheti előadáshoz. Ezúttal, 2022. máj. 12-én 10 órakor Dr Gyarmati G. Péter professor emeritus, matematikus volt a vendégünk. A tanár úr – aki jelenleg visszavonultan tevékenykedik, de az MTA köztestületének tagja – szakterületének számít a számítógép hálózatok biztonsági és megbízhatósági kérdéseivel való foglalatoskodás, így nem csoda, hogy hozzánk is hasonló témával, a digitális kor kérdéseivel érkezett.

Az előadásra – mivel iskolánkban nem áll rendelkezésre akkora tér, hogy mindegyik gimnáziumi osztályunk helyet kaphasson – a Teleky–Wattay Művészeti Iskola Hangversenytermében került sor. Gyarmati tanár úr könnyed stílusú előadása során a mindennapi életből vett példák segítségével tekintettük át, hogy a digitális kornak milyen vívmányi is jellemzők a 21. századra, amelyben élünk. Számos tárgy képi megjelenítésén keresztül nézhettük végig, hogy milyen fejlődés zajlott le ezen a területen az elmúlt fél évszázadban. Szó volt robotokról, drónokról, automata rendszerekről, mesterséges intelligenciáról, megtudtuk, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az elektromos autóknak, hallottunk önvezetésről, megismerkedtünk a számítástechnika legmodernebb vívmányaival, miközben gyakoroltuk a fejben számolást, és áttekintettük a digitális kor felé vezető különböző forradalmi hullámokat. Legemlékezetesebbek talán a robotika vívmányai voltak, ahol kiderült például, hogy ma már létezik olyan Rubik-kocka is, amely képes önmagát kitekerni és összerakni. Azt is érdekes volt látni, hogy az egyes tudományterületek milyen összefüggéseket mutatnak, hiszen ez a fajta interdiszciplinaritás ráébresztette a tanulókat, hogy nem a tantárgyak a fontosak az iskolában, hanem a tudás.

A rendhagyó informatika, illetve matematika órán nagyon élvezték a diákok, hogy folyamatosan módjukban állt reflektálni a témára, miközben talán egy kicsit jobban megértették azt a kort, amelyben mindennapjaikat élik, éljük. A negyvenöt perces előadást követő órarendi órán – bár már Gyarmati Péter nélkül –, de tovább beszélgettünk a tanulókkal az általuk jól, és egyetlenként ismert digitális világ, és a tanárok által megtapasztalt analóg világ különbségeiről.

Nagyon szépen köszönjük mind a Magyar Tudományos Akadémiának, mind a tanár úrnak a lehetőséget!

A Magyar Tudományos Akadémia Középiskolai Alumni Programjának keretében tavasszal több híres tudós is ellátogatott intézményünkbe, hogy egy-egy előadás keretében mutassa be gimnazistáink számára a tudomány világának szépségét és lenyűgözőségét. 2022. máj. 11-én 10 órakor dr Raátz Judit főiskolai docens, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, valamint a Mai Magyar Nyelvi tanszék oktatója volt a vendégünk.

Dr Raátz Judit több kutatási területen is biztonsággal mozog, a leíró nyelvészettől a kommunikációtan át a retorikáig, miközben a diákok leginkább a tankönyvek fedőlapjáról ismerhetik a nevét. Ezúttal a tanárnő a szívéhez legközelebb eső témát, a névtant választotta ki előadása témájául. A névtan szó – köszönhetően Slíz Mariann korábbi előadásának – ismerősen csengett a diákok számára, hiszen márciusban már megismerkedhettünk az alapokkal. Akkor a Teleki-Wattay Művészeti Iskola Hangversenytermében tartott rendhagyó órán a névadás történetével foglalkoztunk. Abban a negyvenöt percben lehetőségünk volt áttekinteni a témát az ősi magyar kortól egészen napjainkig. Megtudtuk, hogy míg annak idején az ártó szellemek elkerülése érdekében gyakran adták a csecsemőnek a „Nemvaló, Mavagy” neveket, manapság már szigorú szabályok szerint választható új keresztnév a gyermekek számára.

Raátz tanárnő innen folytatta a névtanos ismeretek átadását. Slíz Mariannal egyeztetve pontosan tudta, hogy meddig jutottunk, így ő az említett mai névadási szabályokkal, illetve a névadás során figyelembe veendő szempontokkal foglalkozott az előadásán, amit szintén a Teleki-Wattay Művészeti Iskola Hangversenytermében tartott meg. Negyvenöt perces óráján megismerkedhettünk a legfrissebb statisztikai adatokkal, megtudtuk, hogy modern névadásunk milyen forrásokból táplálkozik, és tisztáztuk a legalapvetőbb kikötéseket a névválasztásnál. Érdekesség megtanultuk például, hogy hazánkban a nők női nevet, a férfiak pedig férfinevet viselnek, nincs olyan változat, amely mindkét nem esetében elfogadható lenne. Ugyancsak figyelemreméltó adat, hogy a tavalyi, hatszázhatvan névváltoztatási kérelemből csupán száztíz ment át a névellenőrző bizottság rostáján. A tanárnő előadásából kitűnt, hogy bár a nevek folyamatosan változnak, a hagyományok őrzése is állandó elemnek tűnik a névtörténetben. Ez utóbbi vonás főleg a fiúneveknél domináns.

A diákok igazán élvezték az előadást, különösen hálásak voltak a tanárnő által bemutatott konkrét példákért. Emlékezetes pillanat volt, amikor kiderült, hogy Herceg keresztnév is adható Magyarországon, de csupán akkor, ha a szülők egy bizonyos kisebbséghez tartoznak, és hogy bizony olyan is akadt tavaly, aki gyermekének a Pandémia nevet szerette volna adni, ám ezt a kérését az engedélyező bizottság elutasította.

Nagyon szépen köszönjük mind a Magyar Tudományos Akadémiának, mind a tanárnőnek a lehetőséget! Általa kicsit kézzelfoghatóbbá és mindenképp sokkal élvezhetőbbé vált tanulóink számára az egyébként száraznak és kifejezetten nehéznek tartott nyelvészet.