2024. aug 30., péntek

A hőségre való tekintettel jövő hétre rövidített órákat rendelek el.

A menetrend a következő:

Hétfő:

  • 8:00 tanévnyitó ünnepség, ezután mindenkinek 11:40-kor ér véget a tanítás.

Kedd-Péntek:

  • 1. óra: 8:00-8:30
  • 2. óra: 8:45-9:15
  • 3. óra: 9:30-10:00
  • 4. óra: 10:15-10:45
  • 5. óra: 11:00-11:30
  • 6. óra: 11:45-12:15
  • 7-8. óra: elmarad

Ebédet biztosítunk annak, aki kérte az önkormányzattól.

Kapin Györgyné, főigazgató

2024. júl 14., vasárnap

A pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola és Gimnázium beszámolója a Határtalanul program (HAT-KP-1-2023/1-001035) keretében megvalósult utazásról:

2024. júl 3., szerda
2024. máj 30., csütörtök

Tavaszi félévünkben másodszor üdvözölhettük az Akadémia egyik tudósát iskolánk falai között. Május 30-án Dr. Kasza Gyula, az Állatorvostudományi Egyetem Alkalmazott Élelmiszertudományi Tanszékének docense látogatott el iskolánkba az MTA Középiskolai Alumni programjának keretében. A tanár úr a hazai élelmiszerpazarlás témájában tartott előadást gimnazistáink számára.

A prezentáció elején a kutatói pályáról beszélt az előadó. Pályaválasztáshoz közeledő fiataljainknak elmondta, hogy az érettségi után érdemes mérlegelni, hogy mennyire lehet jó befektetés a diploma, hiszen hazánkban úgy tűnik, hogy a fizetés mértéke még mindig arányosan nő a hiányszakmákban megszerzett egyetemi végzettségek számával. Szintén érdemes végiggondolni, hogy külföldön, vagy Magyarországon szeretnénk-e karriert építeni, mert a számos nyilvánvaló előny mellett azért bizony hátránya is van a külhoni életnek. Saját példáját említve, Kasza Gyula elmondta, hogy nyugat-európai pályakezdése során számára megterhelő volt az ott jellemző erős versenyszemlélet, illetve a kulturális beágyazottság hiánya. Ezen kívül a szülők és a hazai kapcsolatok nélkülözése is negatívan hatott – főleg, amikor a családjának szüksége lett volna a jelenlétére. Ez volt a fő ok, amikor végül visszaköltözött magyar földre, és létrehozott egy olyan kutatóintézetet, amely ma már 12 főnek biztosít állást az egyetem berkein belül. Az előadó elmondta, hogy kutatóként rengeteg lehetőség nyílik utazásra, új kultúrákkal való ismerkedésre, és az új impulzusok és fiatalos közeg biztosítja, hogy az ember örök fiatal maradhasson, ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy ez a munka rengeteg erőfeszítést követel – főleg a pálya elején – és bizony a sikereket többnyire számos kudarc előzi meg.

A kutatói pálya rövid bemutatása után a tanár úr rátért tulajdonképpeni témájára, az élelmiszerpazarlásra. Számos döbbenetes adat hangzott el a prezentáció során. Megtudtuk például, hogy a megtermelt élelmiszer 1/3-a kárba vész, ami azt jelenti, hogy az üvegházhatáshoz hozzájáruló gázkibocsátás 10%-a teljesen feleslegesen történik. Ráadásul nem csupán az előállítás, de a megsemmisítés is terheli a környezetet. Ugyancsak mellbevágó információ, hogy az Európára jellemző 60 millió tonnányi felesleges élelmiszer 55%-a a háztartásokban keletkezik. Az így megtermelt feleslegből fél millió ember tudna 1 éven keresztül jóllakni, és egy négytagú család évente több, mint százezer forintot spórolna meg, ha nem létezne ez a kidobásra szánt mennyiség. A tanár úr kiemelte, hogy természetesen vannak elkerülhetetlen élelmiszerhulladékok, illetve előfordul, hogy egyéni ízlés vagy egészségi állapot miatt keletkezik ilyen, a hangsúly mégsem ezeken, hanem a pazarlásból keletkező elkerülhető feleslegen van. A prevenció szerepe megkérdőjelezhetetlen.

S hogy mit tehetünk ennek érdekében? Érdemes például hulladéknaplót vezetni, amely megmutatja számunkra, hogy mire kell jobban figyelnünk, illetve fontos a tudatos vásárlás, valamint az élelmiszerek megfelelő tárolása is hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb kidobandó étel keletkezzen háztartásunkban. A tudatosság meghozza gyümölcsét!

2024. máj 29., szerda

Május 29-én Prof. Dr. Bognár József, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Sporttudományi Intézetének egyetemi tanára látogatott el iskolánkba, hogy az MTA Középiskolai Alumni Programjának keretében egy igazán izgalmas előadást tartson gimnazista diákjainknak az egészségnevelés jelentőségéről és lehetőségeiről.

Prezentációjában hangsúlyozta, hogy a sport és a nevelés összekapcsolódva a sportpedagógiában szoros egységet alkot, amely egyszerre bír egyéni és társadalmi funkcióval. A tanár úr rávilágított, hogy a testnevelés oktatása nem csupán napi 45 perc céltalan futkosás, ennél sokkal több: célirányos, szisztematikus és komplex fejlesztés kell, hogy legyen. S vajon mi a cél? Mit szeretnénk ezzel a tantárggyal elérni? Hogy a napi testmozgás egészségesebbé teszi gyermekeinket, ez egyértelmű, de a tanár úr rávilágított, hogy ennél jóval jelentősebb kihívásokkal kell szembesülnie egy testneveléstanárnak. Amellett, hogy sportokkal kapcsolatos szaktudást ad át, sokat tesz a motorikus képességek fejlesztéséért, a mozgástanulás előmozdításáért, de talán ennél is fontosabb, hogy egy életre szóló leckét tanítson: a sportolás, a rendszeres testmozgás szükséges az ember mindennapjaihoz, ahhoz, hogy a teste és a lelke egyaránt megfelelően funkcionáljon. Ez a legfontosabb célja a testnevelésnek. Az előadó saját életéből is hozott példákat ennek alátámasztására. S miközben leszögezte, hogy a tantárgy legfőbb feladata a kötődés kialakítása a fizikai aktivitás iránt, az is megállapította, hogy a testnevelés oktatása hazánkban bizony fejlesztésre szorul. A finn példát említette, ahol a lakosság teljesen automatikusan választja a kerékpárt az autó helyett akár télen is, csak azért, hogy testmozgást végezhessen. Ebben az északi országban az embereknek belső igényük testük karbantartása, ami Magyarországon társadalmi szinten sajnos még nem fogalmazódik meg. A tendencia gyermekkorban indul, köszönhetően a sporthoz való pozitív attitűd kialakításának. A kulcs tehát a tanárképzés megfelelő átalakítása lehet, hiszen – amint láttuk – a testnevelőtanárok felelőssége óriási ebben a kérdésben. Őket kell felvérteznünk megfelelő módszerekkel, technikákkal, kompetenciákkal és központi tantervvel ahhoz, hogy jelentős társadalmi változásokat érhessünk el.

S hogy miért volt hasznos sashegyiseinknek a fenti előadás? A tanár úr nem csupán az egészséges életmód és a mozgás jelentőségére hívta fel sokadszor tanulóink figyelmét, de egy egészen más aspektusból is rá világított a kérdés jelentőségére. Tekintve, hogy a hallgatók soraiban több olyan diák is helyet foglalt, akik a testnevelői pályán gondolkodnak, az előadás kifejezetten fontos volt számunkra, hiszen a jövő mindig a jelenben kezdődik.