Ebben az évben is megrendeztük az Angol nyelvi versenyt a 6. évfolyam számára.
Tesztet írtak a diákok, ez alapján mértük a nyelvtani és lexikai tudásukat angolból.
Az eredmény:
3. helyezettek:
Lacatus István, 6. c.
Miklós Maja, 6.b.
Nyitrai Vince, 6. a.
Révész Benedek, 6. a.
2. helyezettek:
Győrvári Ádám, 6. a.
Hajducsi Levente, 6. a.
1. helyezett:
Homonyik Patrik, 6. a.
Gratulálunk a szép teljesítményükhöz!
Rácz Melinda és Ferencsik Rita
Nyílt napok leendő elsősöknek
Sulifilm - 2022
Tisztelt Szülők!
Iskolánk a nyári szünetben az alábbi időpontokban tart
ügyeletet:
06.29. (szerda) 9-13 óráig
07.13. (szerda) 9-13 óráig
07.27. (szerda) 9-13 óráig
08.10. (szerda) 9-13 óráig
Tanulói ügyintézés (iskolalátogatási igazolás, bizonyítványok
átvétele, stb.) csak a fenti időpontokban lehetséges.
Erdélyi 5 napos kirándulás a Határtalanul program keretében hetedikeseknek (2022. május)
2022 májusában a hetedikes évfolyammal Erdélyt jártuk 5 napon keresztül. Nagyon sok helyre eljutottunk, a megtett
több, mint 1800 km során. Az utat megelőzően az évfolyamnak előkészítő órát tartottunk, illetve földrajz és
történelem órákon szintén készültünk előzetes tudás átadásával.
Első erdélyi napunk egy rövid megállóval indult: a Király-hágó területén léptünk be Erdély kapuján. Majd
Bánffyhunyadon a 13. századi református templomot ismertük meg helyi vezetőnk bemutatásával. Délután értünk
Kolozsvárra, ahol a városban sétálva a főbb látnivalókat ismertük meg. Főleg Mátyás király szobra és szülőháza tett
mély benyomást a gyerekekre. Szállásunk Nagyenyeden volt.
A második napunk igazán mozgalmasan zajlott. A reggelt egy nagyon szép, izgalmas helyen kezdtük, a Tordai
hasadékot jártuk végig. Libasorban (és kapaszkodva) menve a sziklák szélén, nézve a gyönyörű kilátást a mészkő
szirtekre, átmenve függő hidakon, igazán nagy élményt jelentett. Ez csak fokozódott, amikor a Tordai sóbányában
jártunk, mely Erdély leghíresebb látványossága, illetve Európában is egyedülálló hely. Délután Korondon volt
nézelődési és vásárlási lehetőségünk a helyi fazekas termékek, egyéb portékák között. Este érkeztünk a szállásunkra
Farkaslakára, ahol 2 éjjelt töltöttünk el.
Harmadik napon folytatódtak az élmények a Békás-szoros végig járásával, és természetesen a Gyilkos-tó sem maradt
ki, mely helyszín szintén különleges Erdélyben. Ezután Güdüc település környékén vehettünk részt egy igazi
természetközeli falatozáson. Erdő szélén, a medveleshez közel helyi, házi finomságokat kaptunk, a gyerekek nagy
örömére. Ezt a napot Székelyudvarhelyen zártuk, ahol a várost magunk bejárhattuk, és megemlékezést is tartottunk
a Nemzeti szoborpark területén. Különleges élményt adott a gyermekeknek, hogy olyan városban jártunk, ahol a
magyarság 95%-os arányú.
A negyedik napon újra útra keltünk csomagokkal, hiszen szállásunk máshol volt. Délelőtt folyamán
Székelykeresztúron ellátogattunk „Petőfi sírjához” és a „Petőfi körtefához”, az ezekhez kötődő legendákat
elevenítettük fel, verseket szavaltunk. Megnéztük azt a házat is, ahol híres költőnk az eltűnése előtti utolsó éjszakáját
töltötte. Fehéregyháza határában tisztelegtünk Ispánkútnál, Petőfi Sándor feltételezett elestének helyén felállított
Petőfi-emlékműnél. Letettük iskolánk koszorúját is. Ezután Segesvárra érkeztünk, mely színes, izgalmas város és
világörökségi oltalom alatt is áll. Városnézésünk során a szász építészet emlékeivel találkoztunk. Aznapi utolsó
állomásunk Nagyszeben volt. Ez a gyönyörű város az óriási főterével mindenki emlékeiben megmaradt főleg, hogy
megálltunk a híres „Hazugok hídján” is. Estefelé Dévára érkeztünk, és az utolsó szálláshelyet elfoglaltuk. Este a helyi
gyerekekkel közös focimeccsre is sor került.
Utolsó napunk Déván indult. Látogatást tettünk a Szent Ferenc Alapítványnál, ahol szegény sorsú gyermekeket
nevelnek családi körülmények között, Böjte Csaba vezetésével. Az iskolánkban összegyűjtött adományunkat átadtuk
és nagy figyelemmel, csöndben és elgondolkozva hallgattuk a helyi kislányt, aki elmesélte életét, körülményeit. Déva
után Vajdahunyadra érkeztünk a „Várak királyához”, a Hunyadi-Bethlen kastélyhoz. Az impozáns várkastély látványa
méltó volt erdélyi utunk befejezéséhez.
Ez az utazás mindenkinek maradandó élményt jelentett. Visszanézve a fotókat, megbeszéltük benyomásainkat és
megállapítottuk, hogy milyen sokat jelent, mennyire más érzés olyan helyen járni, amiről eddig csak hallottunk,
illetve tanultunk.
Patai Orsolya, osztályfőnök 7.b
Sashegyisek képzőművészeti eredményei
Az iskolánk egyik arculatát meghatározó művészeti nevelés kiemelt rendezvénye az
Izbégi Általános Iskolában évente megrendezett tankerületi rajzversenyen való megmérettetés.
A szervezők és a rajzpályázat témáját kijelölő és értékelő művészek évről-évre újszerű
feladat elé állítják a kollégákat és a tanulókat egyaránt. A megszokottól eltérő vizuális
szemléletből kiindulni és azt a gyermekek számára lefordítani nem könnyű feladat nekünk,
pedagógusoknak sem.
A kiinduló pont idén a jól ismert népdal volt: „Indulj el egy úton, én is egy másikon...”. De, hogy
ez az út merre tart, kinek hova kanyarodik, milyen „tájakon” vezet az már a diákok és a felkészítő
tanárok fantáziájára lett bízva. Mindez vezethetett modern zenei vagy népdalokon keresztül,
esetleg más képzőművészeti hatás, illusztráció által is.
A szentendrei iskola kedves, ünnepi kiállításmegnyitó műsora vezette be a meghívottakat
a művészet rejtélyes világba. Betekintésnek kiemelünk néhány gondolatot az ottani diákok
tolmácsolásával elhangozottakból:
„A művészet szerepe most is ugyanaz, mint ezer évvel ezelőtt: segít elviselni a bajokat. Az
emberi természethez örök időktől kötődik a költészet, a zene, a festészet és a szobrászat. A
művészet a veszteségeket úgy jeleníti meg, hogy abból újabb értékek keletkeznek…A rajz nem
akkor keletkezik, amikor a papíron valami látszik. Olvasással, megértéssel és megérzéssel – nagy
szóval élve: a belső látással kezdődik”.
Idén 130 pályamű érkezett a Szentendre és környéki intézményekből a rajzversenyre. A
független zsűri neves alkotó művészekből állt: Istók Bernadett szentendrei festőművész,
Farkas Bori textiltervező iparművész és Kaszai Krisztina művésztanár. A szervezők 29 díjat
osztottak ki 2 kategóriában: színes, illetve fekete-fehér szabadon választott technikában a
meghirdetett 3 korcsoportban. Két alapvető szempont határozta meg az értékelést: a gondolatok
közlése, és az érzéseket kifejező egyéni, sajátos technika. Sashegyis diákjaink 6 díjat hoztak
haza.
Mi, sashegyisek, megragadtuk az alkalmat, hogy a kiállított gyerekmunkák között sétáló, a
szentendrei Virág-Galériában is kiállító festőművész, Istók Bernadett maga mondjon néhány
szót a gyerekeknek saját alkotásaikról. Kiemelve néhány példát a sashegyis diákjaink
festményeinél, grafikáinál elhangzó röpke képelemzésekből, a művésznő kedves, személyes
gondolataiból: „humor, örök érvényű mondanivaló, arról, hogy nem minden a pénz…., utak,
döntések előtt állunk magunk is…, a tökéletes térkitöltés, kompozíció, a dekoratív vagy
meghökkentő látvány…, az expresszív vagy éppen visszafogott színhasználat, az aprólékos
képkidolgozás,… illetve az egyik textiltervezés felé haladó gyermekmunkáról leolvasható
filozófikus gondolat: az élet útvesztője – nem láthatjuk sem az elejét, sem a végét…).
A művésznő gyermekmunkák tiszteletét átható szemlélete, és szeretetteljes értékelő szavai akár
meghatározó lépcsőfokok lehetnek kis diákjaink művészeti nevelésében.
„Próbálj odafigyeléssel mesét írni vagy festeni, rajzolni – nem azzal a szándékkal, hogy
megmutasd másoknak, inkább hogy tudatosan szembe nézz önmagaddal. Igazi éned egyetlen
vonalban megmutatkozik…. A mese, a rajzolás játék, hit és lélek. Mosoly mindenki lelkére. A
mese gyógyír, befelé és kifelé is gyógyít.”
Ezeket a gondolatokat osztották meg az ottani tanárok, művészek és kisdiákok velünk,
melyek számunkra és a további munkákra is meghatározó szemlélet lehet.
Mivel a beadott pályamunkák száma iskolánként idén rendhagyó módon 30 darabra lettek
maximalizálva, így a benyújtott alkotásokból házi zsűrizéssel további 17 arany minősítést
osztottunk ki elsőtől 7. osztályig. A kiváló alkotásokat aranyoklevéllel és a pomázi ICO Zrt.
jóvoltából rajzeszközzel is tudtuk jutalmazni, ezúttal is megköszönve azt.
További 30 gyerekmunkát jutalmaztunk elismerő oklevéllel. Minden pályamű kikerült iskolánk
folyosógalériájára, a legkiemelkedőbb munkák felkerültek a honlapra, ahol mindenki megtekintheti.
Gratulálunk a díjazottaknak, köszönjük a felkészítő tanároknak, hogy inspirációjukkal
segítették a diákokat képzeletük különleges világába kalauzolni, az egyedi alkotásokkal iskolánk
falai közé művészeti élményt varázsolni.
Hlavacska Orsolya, rajztanár
Tudósok a Sashegyiben – Dr Raátz Judit
A Magyar Tudományos Akadémia Középiskolai Alumni Programjának keretében tavasszal több híres tudós is ellátogatott intézményünkbe, hogy egy-egy előadás keretében mutassa be gimnazistáink számára a tudomány világának szépségét és lenyűgözőségét. 2022. máj. 11-én 10 órakor dr Raátz Judit főiskolai docens, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, valamint a Mai Magyar Nyelvi tanszék oktatója volt a vendégünk.
Dr Raátz Judit több kutatási területen is biztonsággal mozog, a leíró nyelvészettől a kommunikációtan át a retorikáig, miközben a diákok leginkább a tankönyvek fedőlapjáról ismerhetik a nevét. Ezúttal a tanárnő a szívéhez legközelebb eső témát, a névtant választotta ki előadása témájául. A névtan szó – köszönhetően Slíz Mariann korábbi előadásának – ismerősen csengett a diákok számára, hiszen márciusban már megismerkedhettünk az alapokkal. Akkor a Teleki-Wattay Művészeti Iskola Hangversenytermében tartott rendhagyó órán a névadás történetével foglalkoztunk. Abban a negyvenöt percben lehetőségünk volt áttekinteni a témát az ősi magyar kortól egészen napjainkig. Megtudtuk, hogy míg annak idején az ártó szellemek elkerülése érdekében gyakran adták a csecsemőnek a „Nemvaló, Mavagy” neveket, manapság már szigorú szabályok szerint választható új keresztnév a gyermekek számára.
Raátz tanárnő innen folytatta a névtanos ismeretek átadását. Slíz Mariannal egyeztetve pontosan tudta, hogy meddig jutottunk, így ő az említett mai névadási szabályokkal, illetve a névadás során figyelembe veendő szempontokkal foglalkozott az előadásán, amit szintén a Teleki-Wattay Művészeti Iskola Hangversenytermében tartott meg. Negyvenöt perces óráján megismerkedhettünk a legfrissebb statisztikai adatokkal, megtudtuk, hogy modern névadásunk milyen forrásokból táplálkozik, és tisztáztuk a legalapvetőbb kikötéseket a névválasztásnál. Érdekesség megtanultuk például, hogy hazánkban a nők női nevet, a férfiak pedig férfinevet viselnek, nincs olyan változat, amely mindkét nem esetében elfogadható lenne. Ugyancsak figyelemreméltó adat, hogy a tavalyi, hatszázhatvan névváltoztatási kérelemből csupán száztíz ment át a névellenőrző bizottság rostáján. A tanárnő előadásából kitűnt, hogy bár a nevek folyamatosan változnak, a hagyományok őrzése is állandó elemnek tűnik a névtörténetben. Ez utóbbi vonás főleg a fiúneveknél domináns.
A diákok igazán élvezték az előadást, különösen hálásak voltak a tanárnő által bemutatott konkrét példákért. Emlékezetes pillanat volt, amikor kiderült, hogy Herceg keresztnév is adható Magyarországon, de csupán akkor, ha a szülők egy bizonyos kisebbséghez tartoznak, és hogy bizony olyan is akadt tavaly, aki gyermekének a Pandémia nevet szerette volna adni, ám ezt a kérését az engedélyező bizottság elutasította.
Nagyon szépen köszönjük mind a Magyar Tudományos Akadémiának, mind a tanárnőnek a lehetőséget! Általa kicsit kézzelfoghatóbbá és mindenképp sokkal élvezhetőbbé vált tanulóink számára az egyébként száraznak és kifejezetten nehéznek tartott nyelvészet.
Tudósok a Sashegyiben – Gyarmati G. Péter
A Magyar Tudományos Akadémia Középiskolai Alumni Programjának hála, idén tavasszal több tudóst is köszönthettünk intézményünk falai között. Nem is olyan régen Dr Prószéky Gábor informatikus nyelvész látogatott el hozzánk, aki a számítógépek nyelvre, kommunikációra tanításának témájával már előkészítette a talajt az eheti előadáshoz.
Ezúttal, 2022. máj. 12-én 10 órakor Dr Gyarmati G. Péter professor emeritus, matematikus volt a vendégünk. A tanár úr – aki jelenleg visszavonultan tevékenykedik, de az MTA köztestületének tagja – szakterületének számít a számítógép hálózatok biztonsági és megbízhatósági kérdéseivel való foglalatoskodás, így nem csoda, hogy hozzánk is hasonló témával, a digitális kor kérdéseivel érkezett.
Az előadásra – mivel iskolánkban nem áll rendelkezésre akkora tér, hogy mindegyik gimnáziumi osztályunk helyet kaphasson – a Teleky–Wattay Művészeti Iskola Hangversenytermében került sor. Gyarmati tanár úr könnyed stílusú előadása során a mindennapi életből vett példák segítségével tekintettük át, hogy a digitális kornak milyen vívmányi is jellemzők a 21. századra, amelyben élünk. Számos tárgy képi megjelenítésén keresztül nézhettük végig, hogy milyen fejlődés zajlott le ezen a területen az elmúlt fél évszázadban. Szó volt robotokról, drónokról, automata rendszerekről, mesterséges intelligenciáról, megtudtuk, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az elektromos autóknak, hallottunk önvezetésről, megismerkedtünk a számítástechnika legmodernebb vívmányaival, miközben gyakoroltuk a fejben számolást, és áttekintettük a digitális kor felé vezető különböző forradalmi hullámokat. Legemlékezetesebbek talán a robotika vívmányai voltak, ahol kiderült például, hogy ma már létezik olyan Rubik-kocka is, amely képes önmagát kitekerni és összerakni. Azt is érdekes volt látni, hogy az egyes tudományterületek milyen összefüggéseket mutatnak, hiszen ez a fajta interdiszciplinaritás ráébresztette a tanulókat, hogy nem a tantárgyak a fontosak az iskolában, hanem a tudás.
A rendhagyó informatika, illetve matematika órán nagyon élvezték a diákok, hogy folyamatosan módjukban állt reflektálni a témára, miközben talán egy kicsit jobban megértették azt a kort, amelyben mindennapjaikat élik, éljük. A negyvenöt perces előadást követő órarendi órán – bár már Gyarmati Péter nélkül –, de tovább beszélgettünk a tanulókkal az általuk jól, és egyetlenként ismert digitális világ, és a tanárok által megtapasztalt analóg világ különbségeiről.
Nagyon szépen köszönjük mind a Magyar Tudományos Akadémiának, mind a tanár úrnak a lehetőséget!
Tudósok a Sashegyiben – Gyarmati G. Péter
A Magyar Tudományos Akadémia Középiskolai Alumni Programjának hála, idén tavasszal több tudóst is köszönthettünk intézményünk falai között. Nem is olyan régen Dr Prószéky Gábor informatikus nyelvész látogatott el hozzánk, aki a számítógépek nyelvre, kommunikációra tanításának témájával már előkészítette a talajt az eheti előadáshoz.
Ezúttal, 2022. máj. 12-én 10 órakor Dr Gyarmati G. Péter professor emeritus, matematikus volt a vendégünk. A tanár úr – aki jelenleg visszavonultan tevékenykedik, de az MTA köztestületének tagja – szakterületének számít a számítógép hálózatok biztonsági és megbízhatósági kérdéseivel való foglalatoskodás, így nem csoda, hogy hozzánk is hasonló témával, a digitális kor kérdéseivel érkezett.
Az előadásra – mivel iskolánkban nem áll rendelkezésre akkora tér, hogy mindegyik gimnáziumi osztályunk helyet kaphasson – a Teleky–Wattay Művészeti Iskola Hangversenytermében került sor. Gyarmati tanár úr könnyed stílusú előadása során a mindennapi életből vett példák segítségével tekintettük át, hogy a digitális kornak milyen vívmányi is jellemzők a 21. századra, amelyben élünk. Számos tárgy képi megjelenítésén keresztül nézhettük végig, hogy milyen fejlődés zajlott le ezen a területen az elmúlt fél évszázadban. Szó volt robotokról, drónokról, automata rendszerekről, mesterséges intelligenciáról, megtudtuk, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az elektromos autóknak, hallottunk önvezetésről, megismerkedtünk a számítástechnika legmodernebb vívmányaival, miközben gyakoroltuk a fejben számolást, és áttekintettük a digitális kor felé vezető különböző forradalmi hullámokat. Legemlékezetesebbek talán a robotika vívmányai voltak, ahol kiderült például, hogy ma már létezik olyan Rubik-kocka is, amely képes önmagát kitekerni és összerakni. Azt is érdekes volt látni, hogy az egyes tudományterületek milyen összefüggéseket mutatnak, hiszen ez a fajta interdiszciplinaritás ráébresztette a tanulókat, hogy nem a tantárgyak a fontosak az iskolában, hanem a tudás.
A rendhagyó informatika, illetve matematika órán nagyon élvezték a diákok, hogy folyamatosan módjukban állt reflektálni a témára, miközben talán egy kicsit jobban megértették azt a kort, amelyben mindennapjaikat élik, éljük. A negyvenöt perces előadást követő órarendi órán – bár már Gyarmati Péter nélkül –, de tovább beszélgettünk a tanulókkal az általuk jól, és egyetlenként ismert digitális világ, és a tanárok által megtapasztalt analóg világ különbségeiről.
Nagyon szépen köszönjük mind a Magyar Tudományos Akadémiának, mind a tanár úrnak a lehetőséget!
Sopron az ország legősibb ékszervárosa. 1921. december 14-én rendezték meg azt az országgyűlést, amellyel a várost hivatalosan is Magyarországhoz csatolták. Úgy is szokták emlegetni, hogy a „leghűségesebb város”.
Utoljára 2017-ben jártam a városban, de akkor nem volt alkalmam mindent megnézni, ezért is örültem nagyon a lehetőségnek. A gimnáziumi iskolatársaimmal már hetek óta készültünk és eszméletlenül vártuk a kirándulást. Az indulás napján reggel 8:45-kor találkoztunk a Keleti pályaudvar főbejáratánál, ekkor már nagyon izgultunk, hogy vajon milyen kalandok fognak ránk várni. A vonatút rendkívül jó hangulatban telt, jókat nevettünk és beszélgettünk. Fertőszentmiklósnál szálltunk le, majd az Esterházy-kastélyhoz sétáltunk. Nagyon sok új érdekes dolgot tudtunk meg az Esterházy családról és magáról az épületről is.
Számomra meglepő volt, hogy Esterházy Antal, a család egyik tagja a mai napig ott él az egyik lakosztályban. A tárlatvezetés után ismét visszaindultunk az állomásra, majd Sopron városa felé vettük az irányt. 17 óra körül meg is érkeztünk a szállásunkra, a Soproni Szakképzési Centrum Kollégiumába. A szállással is teljesen meg voltunk elégedve. Vacsorára pizzát ettünk és hosszasan beszélgettünk. Reggel 8:30 -kor ébredtünk és 9-re el is készültünk, kezdetét vette az aznapi programsorozat. Egy csapatjátékban vehettünk részt, ami rendkívül izgalmas volt. Nekem azért is nagyon tetszett, mert nem a megszokott baráti közegünkkel voltunk egy csapatban, hanem vegyesen. Én nagyon örültem ennek, mert így más diáktársaimat is jobban megismerhettem. A játék nyertesei egy süteményezést nyertek a pomázi Maroni cukrászdában. Majd a városnézés után megebédeltünk, ezután három program közül választhattunk: bobozás, közös séta, beszélgetés és játék (csocsó, billiárd) a kollégiumban. A programok után elindultunk az állomásra és kezdetét vette a hazautazás.
A legszebb élményem az Esterházy-kastély volt, mert ennyire részletesen még nem volt lehetőségem megnézni. Az egész kirándulás egy fantasztikus élmény volt számomra. Egy eszméletlenül jó lehetőség volt, az élmények és kirándulások mellett volt alkalmunk jobban megismerni egymást. Új barátságok kötődtek, olyanokkal is beszéltünk, akikkel eddig még nem igazán. Mindannyiunk nevében elmondhatom, hogy ez is egy olyan emlék, amit örökké a szívünkben fogunk őrizni.
Kedves Márciusi Forradalomra Emlékező Diákok és Szülők!
Balázs József beszámolója: „2022. március 11-én rendhagyó módon emlékeztünk meg az 1848-as forradalomról. Videós műsorokat készítettünk, melyek létrejöttében Horváth Mónika tanárnő és Pápai Péter tanár úr oroszlánrészt vállalt. A műsorokban a mindig eleven ötödik osztályos tanulók mellett igen lelkes gimnazisták is szerepet vállaltak. A megemlékezés mellett két játékos feladatot is terveztünk. Az iskola épületén belül kihelyezett 18 sorszámozott képet kellett a tanulóknak megkeresniük, helyes sorrendben felírniuk, és a tanári előtt lévő dobozba beledobniuk. Emellett a nagyobbak egy online kvízt is kitölthettek, mely Schnedier Szilvia tanárnő segítségével készült el. Minden résztvevő diák és kolléga munkáját ezúton is köszönöm, s a hosszú hétvégére testet-lelket felfrissítő pihenést kívánok!”
Kedves Zeneszerető, Népdalokért Rajongó, Énekszóra Vágyakozó Diákok és Szülők,
Horváth Mónika beszámolója: „2022. március 1-én, a naptári tavasz első napján, egy év kihagyás után megtarthattuk az alsós iskolai népdalversenyt. A szép, napsütéses napon 74 dalos kedvű, ünneplőbe öltözött lány és fiú énekelte el választott magyar népdalait. A kéttagú zsűri bronz, ezüst, arany és kiemelt arany minősítésben részesítette a bátor versenyzőket, akik közül páran az Izbégen megrendezésre kerülő területi fordulón képviselik majd iskolánkat. Szeretettel gratulálunk minden résztvevőnek!”
Lukács János Képzőművészeti Emlékverseny a Sashegyiben
A művészeti nevelés egyik kiemelkedő arculata iskolánknak. Több éves hagyományunk a Lukács János (egykori festőművész kollégánk) tiszteletére rendezett házi rajzverseny. Idén ez iskolánk, a Sashegyi Sándor Általános Iskola és Gimnázium 120 éves évfordulójához is kapcsolódott.
A „Mit rejt a barlang? – Sárkányok titokzatos világa” című rajzpályázatra közel 170 pályamű érkezett be, mely által a diákok közelebb kerülhettek Sashegyi Sándor emlékéhez és a régészet világához. Egyúttal ez jó lehetőség volt a természetszeretet mélyítésére is.
Egy kollegánk így vezette be a gyerekeket helytörténetbe ágyazva a Pilis szépségeit bemutató világba:
„A pomáz környéki hegyeket, völgyeket járva számos érdekes sziklaüreget, barlangot találunk. Ilyen a Holdvilág-árok, ahol Sashegyi Sándor fő régészeti kutatásait végezte a régi magyarok legendás nyomait keresve. A ma is látható sziklába vájt titokzatos üregekben ősi kőbabát talált, melynek másolata Sashegyi sírját díszíti a pomázi református temetőben.
A Pilis hegység hatalmas barlangjai pedig régi korok félelmetes állatainak (akár sárkányok) búvóhelyei voltak, amelyek ma már kihaltak, de rábukkanhatunk még nyomaikra, csontjaikra...”
Ezt a témát dolgozták fel a diákok különféle megközelítésben. Voltak, akik az iskolánk címerében is megjelenő sárkányt és az ötágú fát használták fel inspirációként, mások leleteket, kincseket kutattak, különleges lényeket jelenítettek meg. A középiskolások pedig a „Sárkányok a nagyvárosban” téri, perspektivikus megjelenítésével foglalkoztak. Változatos technikájú pályaművek születtek (akvarellel, porpasztellel, szénnel, grafitrúddal) az első osztályosoktól egészen a 11. évfolyamig. A legszebbeket oklevéllel, illetve rajzeszközzel is jutalmazta a zsűri.
Minden pályamű kikerült iskolánk folyosógalériájára, a legkiemelkedőbb munkák felkerültek a honlapra, ahol mindenki megtekintheti.
Gratulálunk a díjazottaknak, köszönjük a felkészítő tanároknak, hogy inspirációjukkal segítették a diákokat képzeletük különleges világába kalauzolni, az egyedi alkotásokkal iskolánk falai közé művészeti élményt varázsolni.
A központi írásbeli dolgozatokat január 27-én, csütörtökön 9-17 óráig lehet megtekinteni!
Tájékoztató a központi írásbeli felvételi vizsgáról
Az írásbeli vizsga 2022. január 22-én 10 órakor kezdődik a magyar nyelvi feladatlap kitöltésével (45 perc), és 11 órakor folytatódik a matematika feladatlappal (45 perc). Közötte 15 perc szünet van, amikor a tanulók elhagyhatják a vizsgatermet.
Kérjük, hogy 30 perccel a vizsga megkezdése előtt érkezzenek meg, tehát legkésőbb 9.30-kor! 9 óra előtt azonban az épület zárva van.
A vizsgázó feltétlenül hozzon magával személyazonosítására alkalmas igazolványt – diákigazolványt vagy személyi igazolványt.
Az épületbe csak a vizsgázó tanulók léphetnek be a jogszabály szerint, így kérjük a szülőket, a kapuban búcsúzzanak el gyermekeiktől.
A pontos vizsgabeosztás a bejáratnál lesz feltüntetve, tanulóink segítenek az épületben való tájékozódásban.
Belépéskor a testhőmérséklet-mérés és a kézfertőtlenítés kötelező.
Az épületben kötelező a maszkhasználat, a vizsgák alatt ajánlott, de nem kötelező.
A vizsgatermekben maximum 10 fő tartózkodik 1,5 m távolság biztosításával.
Az írásbeli vizsga során a dolgozat megírásakor a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával kell elkészíteni.
A magyar nyelvi feladatlapok kitöltéséhez segédeszköz nem használható.
A matematika feladatlapok kitöltéséhez rajzeszközökön (vonalzó, körző, szögmérő) kívül más segédeszköz (pl. zsebszámológép) nem használható.
Mindezen eszközökön és némi enni-innivalón kívül nem lehet semmi a tanuló padján, a terem kijelölt részén kell a kabátokat, táskákat, mobiltelefonokat elhelyezni.
Azok a vizsgázók, akik önhibájukon kívül eső elháríthatatlan ok miatt nem tudtak részt venni a vizsgán, a január 27-i pótnapon vizsgázhatnak.
Akik igazoltan Covid-fertőzés miatt nem tudtak vizsgázni sem január 22-én, sem jan. 27-én, február 4-én pótolhatják vizsgájukat. Az előző írásbeli vizsgákon alapos ok miatt meg nem jelenő vizsgázók 2022. január 28. (péntek)16 óráig elektronikus úton, írásban jelezhetik részvételi szándékukat a 2. pótnapra.
A tanulók a vizsga előtt és után is tájékoztatást kapnak a kiértékelt vizsgadolgozatok megtekintésének helyéről és idejéről.
Az SNI-s, BTM-es tanulókat igazgatói határozatban értesítettük a vizsga során nekik járó mentességekről és kedvezményekről.
Sashegyi Sándor Alapítvány
