Hírek
2026. nov 19., csütörtök

2026. november 16-án különleges, interaktív előadáson vehettek részt a Pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola és Gimnázium diákjai. A vendégelőadó Dr. Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének vezetője volt, aki a Középiskolai MTA Alumni Program keretében látogatott el az intézménybe, illetve a TWMI hangversenytermébe, ahol 120 gimnazista vehetett részt ezen az alkalmon.

A tanulók azonnal felkapták a fejüket amikor Dr. Salát Gergely azzal indított, hogy Kínában járt iskolába, vagyis belülről ismeri a kultúrát és beszéli is a nyelvet. Ezektől a kijelentésektől a hallgatóság élénken felvillanyozódott és változatos kérdésekkel kezdte bombázni az előadót, aki lelkesen válaszolt.  

Az előadás központi kérdése az volt, hogy miként fonódott össze a mindennapi életünk Kínával az elmúlt évtizedekben, hiszen ma már a zsebünkben lévő telefonoktól a népszerű videójátékokon és közösségi médiás alkalmazásokon át egészen a hazánkban épülő gyárakig mindenhol találkozunk a távol-keleti nagyhatalom hatásával. 

Az előadó rámutatott, hogy Kína mára túllépett az olcsó tömegtermelésen, és technológiai éllovassá vált. A diákok kvízkérdéseken keresztül ismerhették meg a megdöbbentő adatokat: a világ elektromos autóinak mintegy 70%-a Kínában készül, és a 74 legfontosabb kulcstechnológia közül 69-ben kínai kutatók vezetnek. Emellett szó esett az olyan látványos áttörésekről is, mint a DeepSeek mesterséges intelligencia megjelenése vagy a humanoid robotok rohamos fejlődése.  

Egy interaktív térképkvíz segítségével a tanulók felfedezhették, hogy Kína ma már mind a hét kontinensen – még az Antarktiszon is – jelen van hatalmas infrastrukturális beruházásokkal, kikötőkkel és vasútvonalakkal, köztük a Budapest–Belgrád vasútvonallal. Az előadó a geopolitikai folyamatokat egy „nagy homokozó” hasonlatán keresztül mutatta be, kitérve az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági és hatalmi rivalizálásra.

Salát Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy a Kínáról alkotott képünket mindenképp befolyásolja, mind az Amerikából, mind a Kínából érkező propaganda, de nekünk mindkettővel szemben óvatosnak és tudatosnak kell lennünk. Ezt követően egy igaz–hamis játék keretében a gyakorlatban is igazolta ezt az állítást.  

A rendhagyó óra közvetlen, humoros hangulatban, sok közös gondolkodással és szavazással telt. Köszönjük szépen Dr. Salát Gergelynek, a neves sinológusnak, hogy ellátogatott hozzánk! 

November 16-án Dr. Bagdy József, a SOTE tanszékvezető egyetemi tanára látogatott iskolánkba, akinek előadása kiválóan kapcsolódott idei Erasmus-küldetésünkhöz, a mentális jóllét programjához, hiszen rendhagyó órája címe az volt: Mitől érezzük jól magunkat? A téma egyre fontosabb, hiszen korunkban még inkább fókuszba kerültek a lelkünket érintő problémák. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy a TWMI hangversenytermének befogadóképessége lehetővé tette, hogy középiskolai diákjaink teljes létszámmal részt vegyenek ezen az alkalmon.

Az előadó előzetesen is kiküldte diákjainknak azokat a kérdéseket, amelyeket érintett. Kifejezetten kihangsúlyozta, hogy interaktív órát szeretne tartani, és a tanulók ebben partnernek is bizonyultak. Először azon gondolkodtunk közösen, hogy kit mi tesz boldoggá, majd Seligman boldogságösszetevőit tekintettük át. A pozitív érzelmek, az elmélyülés, a kapcsolatok, az értelmi cél és a siker mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a maslow-i piramist kiteljesítsük önmagunkban. A kérdés, hogy vajon ezek kinek milyen arányban és sorrendben tűnnek meghatározónak, hiszen semmi sem garantálja, hogy a mellettünk ülő személy épp azt tekinti a legfontosabbnak, amit mi.

Az előadás további részében a jutalomközpont rendellenes működései is szóba kerültek, ami depresszióhoz vagy különböző függőségekhez vezethet Utóbbi kategóriában kifejezetten érdekes, hogy elhangzott a hashajtófüggőség és az orrsprayfüggőség fogalma.  A hashajtó túlzott használata a torzult testképfogalomra vezethető vissza, ami persze újabb társadalmi kérdésekhez vezet.  

A pályaorientáció jegyében azok a hivatások is előkerültek, amelyek belső megelégedést, jutalmat ajándékoznak a foglalkoztatás során. Tanárként jó volt hallani, hogy a pedagógus szakma milyen sok diák fejében megfordult jó példaként.

Az előadás utolsó harmadában olyan nehéz helyzeteket említett Dr. Bagdy József, amelyekben nehéz megélni az örömet. Fontos azonban, hogy ezekben a szituációkban is megfelelő életösztönnel lássuk a világot és észrevegyük azokat az elemeket, amelyekért érdemes küzdeni. 

November 16-án, a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola és Gimnázium mintegy 120 gimnazista diákja vett részt egy rendkívüli ismeretterjesztő előadáson a TWMI hangversenytermében. A középiskolai MTA Alumni Program keretében megvalósult esemény vendége Dr. Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára volt. 

A „Változik a klíma – Tehetünk róla?” című előadás során a diákok átfogó képet kaptak a globális felmelegedés tudományos hátteréről, jelenlegi tendenciáiról és jövőbeli kilátásairól. A professzor asszony szemléletes adatokkal és műholdas mérésekkel mutatta be, hogy 2023, 2024 és 2025 voltak a mérések kezdete óta a legmelegebb évek a Földön, az északi félteke melegebb volt a délinél,  a légköri szén-dioxid-koncentráció pedig az elmúlt 800 ezer év legmagasabb szintjét érte el.  Dr. Bartholy Judit kitért  a klímaváltozás már ma is érzékelhető, sokszor váratlan szélsőségeire is, a kaliforniai tartós aszályra, elsivatagosodásra és tűzvészekre, a pusztító európai villámárvizekre, valamint az arktiszi tengeri jég kiterjedésének drasztikus csökkenésére.

Nagyon tetszett az előadó kijelentése, miszerint a tények nem szűnnek meg attól, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket. Ugyancsak döbbenetes volt az az adat, amely alapján kijelenthető, hogy a világ 8 leggazdagabb emberének vagyona és legszegényebb rétegének 50%-nak vagyona közé egyenlőségjel tehető, miközben az utóbbi mintegy 4 milliárd lakót jelent.  

Az előadáson nagy hangsúlyt kaptak a Magyarországot érintő éghajlati prognózisok is. A regionális klímamodellek szerint hazánkban a század végére a nyarak jelentősen melegebbé és szárazabbá válnak, a telek pedig enyhébbek és csapadékosabbak lesznek, miközben a hőségriasztások száma és időtartama is többszörösére nőhet. Persze mindez a mezőgazdaság újragondolását is jelenti majd. 

A nemzetközi összefogás lehetőségeit elemezve szó esett a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseiről, a fosszilis energiahordozók még mindig meghatározó globális szerepéről, valamint az egyéni és társadalmi felelősségvállalásról. Hiába van szinte konszenzus a világ országai között abban a kérdésben, hogy tenni kell valamit, ha végül a tettek mégis elmaradnak. 

A nagy érdeklődéssel kísért, tartalmas előadás nemcsak a természettudományos ismeretek elmélyítését segítette elő, hanem ráirányította a fiatalok figyelmét a fenntarthatóság, az alkalmazkodás és a tudatos jövőtervezés fontosságára is. Ezúton is köszönjük Dr. Bartholy Juditnak a magas színvonalú előadást, a Magyar Tudományos Akadémiának pedig a program megvalósításához nyújtott támogatást!

A Sashegyi Sándor Általános Iskola és Gimnázium  diákjai minden évben várják azt a tanítás nélküli munkanapot, amikor a tudomány jegyében az MTA Alumni programja keretében tudósok jelennek meg nálunk, hogy érdekesebbnél érdekesebb előadásokon keresztül mutassák be saját szakterületüket. Ez a nap idén nov.16-ra esett. A két intézmény jó kapcsolatának hála – immár hagyományosan – most is a TWMI hangversenyterme adott otthont a programnak, ahol 120 gimnazista volt jelen. 

Az előadók sorát Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója nyitotta Hogyan működik az atomerőmű? című rendhagyó fizikaórájával. Végig nagyon egyszerűen, érthetően és logikusan magyarázott, így laikusként is követhető volt, amit mondott. A lekváros fánktól, a lekvár tárolhatóságán keresztül könnyedén eljutottunk az elektromos energia csekély tárolhatóságának problémájához. Ebből adódik, hogy az atomerőmű termelését a másodpercről másodpercre változó fogyasztáshoz kell igazítani, ami – bár bonyolultnak tűnik – mégis megoldható kihívás. A tudósok által moderátoroknak nevezett anyagok arra szolgálnak, hogy a neutronokat ütközéssel lelassítsák, így a láncreakcióba speciális fékeket tudnak beépíteni Az urán 235-ös izotópja ugyanis nem csupán két nagy atommagra, hanem neutronokra esik szét, miközben a hasadások sorozata önfenntartóvá válik a reaktorban. 

Az előadás természetesen érintette az eljárás hatékonyságának kérdését is, így megtudhattuk, hogy a hagyományos, fosszilis fenntartású hőerőművekhez képest a maghasadás 20 milliószor több energia felszabadítására képes.  

A reaktor hűtésének kérdésére, illetve a sugárvédelmi árnyékolásra is kitértünk. Az is kiderült, hogy a felhasznált uránból porpasztillák készülnek, amelynek tárolásáról szigetelt hordozókban gondoskodnak.

A bolygó jövője szempontjából is meghatárózóak az atomerőművek, illetve ezek üzemidő hosszabbításának lehetőssége, hiszen a globális felmelegedés ütemének megfelelő lassításához 2050-ig tripláznunk kellene a kapacitást. A próbatesteknek köszönhetően rendkívül jól modellezhető az erőmű öregedésének folyamata. A paksi 1-es blokk például, bár 1982-ben 30 évre tervezve készült, a megfelelő módszereknek köszönhetően ma is megbízhatóan működik.  

Bár Aszódi Attila előadásának témája elsőre ijesztőnek tűnt , a logikus prezentálásnak hála végül mindannyian úgy érezhettük, hogy megérthettünk valamit mindennapi életünk működéséből, hiszen már tudjuk, hogy minek köszönhetően van áram otthonainkban. 

2026. nov 9., hétfő

Kedves érdeklődő Diákok és Szülők!

November 17-18-án nyílt napokat tartunk. Szeretettel várjuk a leendő elsősöket és szüleiket! A nyílt napon előzetes regisztráció után vehetnek részt:

Regisztráció a nyílt napokra

2026. nov 2., hétfő

Kedves érdeklődő Diákok és Szülők!

November 10-11-én nyílt napokat tartunk. Szeretettel várjuk a gimnázium iránt érdeklődő nyolcadikosokat és szüleiket! A nyílt napon előzetes regisztráció után vehetnek részt:

Regisztráció a nyílt napokra

2026. okt 25., vasárnap