A Sashegyi Sándor Általános Iskola és Gimnázium diákjai minden évben várják azt a tanítás nélküli munkanapot, amikor a tudomány jegyében az MTA Alumni programja keretében tudósok jelennek meg nálunk, hogy érdekesebbnél érdekesebb előadásokon keresztül mutassák be saját szakterületüket. Ez a nap idén nov.16-ra esett. A két intézmény jó kapcsolatának hála – immár hagyományosan – most is a TWMI hangversenyterme adott otthont a programnak, ahol 120 gimnazista volt jelen.

Az előadók sorát Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója nyitotta Hogyan működik az atomerőmű? című rendhagyó fizikaórájával. Végig nagyon egyszerűen, érthetően és logikusan magyarázott, így laikusként is követhető volt, amit mondott. A lekváros fánktól, a lekvár tárolhatóságán keresztül könnyedén eljutottunk az elektromos energia csekély tárolhatóságának problémájához. Ebből adódik, hogy az atomerőmű termelését a másodpercről másodpercre változó fogyasztáshoz kell igazítani, ami – bár bonyolultnak tűnik – mégis megoldható kihívás. A tudósok által moderátoroknak nevezett anyagok arra szolgálnak, hogy a neutronokat ütközéssel lelassítsák, így a láncreakcióba speciális fékeket tudnak beépíteni Az urán 235-ös izotópja ugyanis nem csupán két nagy atommagra, hanem neutronokra esik szét, miközben a hasadások sorozata önfenntartóvá válik a reaktorban.

Az előadás természetesen érintette az eljárás hatékonyságának kérdését is, így megtudhattuk, hogy a hagyományos, fosszilis fenntartású hőerőművekhez képest a maghasadás 20 milliószor több energia felszabadítására képes.
A reaktor hűtésének kérdésére, illetve a sugárvédelmi árnyékolásra is kitértünk. Az is kiderült, hogy a felhasznált uránból porpasztillák készülnek, amelynek tárolásáról szigetelt hordozókban gondoskodnak.

A bolygó jövője szempontjából is meghatárózóak az atomerőművek, illetve ezek üzemidő hosszabbításának lehetőssége, hiszen a globális felmelegedés ütemének megfelelő lassításához 2050-ig tripláznunk kellene a kapacitást. A próbatesteknek köszönhetően rendkívül jól modellezhető az erőmű öregedésének folyamata. A paksi 1-es blokk például, bár 1982-ben 30 évre tervezve készült, a megfelelő módszereknek köszönhetően ma is megbízhatóan működik.
Bár Aszódi Attila előadásának témája elsőre ijesztőnek tűnt , a logikus prezentálásnak hála végül mindannyian úgy érezhettük, hogy megérthettünk valamit mindennapi életünk működéséből, hiszen már tudjuk, hogy minek köszönhetően van áram otthonainkban.



